HIV-1 átvitel emberi harapás által

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mail-benPDF
Cikk: 
Vidmar, L. és mtsai. - Lancet 347, 1762, 1996

A HIV-1 emberi harapás által történõ átvitelérõl eddig igen kevés bizonyított adat látott napvilágot. Szerzõk szerint az irodalomban eddig 15 esetet ismertettek, közülük kettõben látszott igazoltnak a fertõzés harapás általi átvitele (Lancet, ii, 694, 1986 és Lancet, ii, 522, 1987), a többi esetben nem vezetett fertõzéshez az, hogy HIV-szeropozitív emberek szeronegatívokat megharaptak.
 
A szlovén szerzõk egy olyan esetet ismertetnek, amelyben igen valószínûnek látszik az emberi harapás útján történõ HIV-átvitel. Egy 47 éves homoszexuális AIDS-es beteg harapta meg véletlenül szeronegatív szomszédját. A beteg a HIV-fertõzés végstádiumában volt, 40/m l-es CD4+ sejtszámmal és pozitív p24 antigén teszttel. AZT kezelés alatt állt. 11 hónappal ennek megkezdése után otthonában grand mal epilepsziás rohama volt. Megijedt és átment a szomszédba, ahol a roham megismétlõdött. 53 éves szomszédja, aki nem tudott arról, hogy a beteg HIV-fertõzött, bedugta ujjait a beteg szájába, hogy megakadályozza a roham alatt a légutak elzáródását. Ennek során a beteg megharapta, és balkeze mutatóujján egy kisméretû, fognyomokat mutató seb keletkezett, mely azonban láthatóan nem vérzett. A beteg nyála vérrel keveredett, valószínûleg azért, mert a roham közben megharapta a nyelvét.
 
A megharapott ember egy órán át mosott kezet, de sem szappant, sem detergenst, sem fertõtlenítõ szert nem használt. Azonnal vért vettek tõle, ahogy az orvos megérkezett, és konstatálta a sérülést. Negatívnak bizonyult HIV-antitestekre, p24 antigénre és HIV-RNS-re is. 10 órával a harapás után AZT profilaxist kezdtek nála, 1200 mg/nap dózisban. 23 éve házas, felesége HIV-szeronegatív. Tagadta, hogy más szexuális partnere lett volna. Sohasem használt intravénás kábítószert, nem kapott vérátömlesztést, sem mûtéten, sem más invazív beavatkozáson nem esett át az elmúlt évek során, nem utazott olyan országokban, ahol magas a HIV-prevalencia. A beteg vérével, vagy nyálával korábban nem került érintkezésbe.
 
A baleset után 33 nappal az acut primer HIV-infekciónak megfelelõ tünetek (fáradtság, enyhe rossz közérzet, fejfájás, torokfájás) jelentkeztek a megharapott embernél, az egy héttel késõbb elvégzett szerológiai vizsgálat során anti-p24 és anti-p55 ellenanyagok voltak kimutathatók. Retrospektíve ekkor megvizsgálták az egy hónappal korábban levett és fagyasztott szérummintát is, amelyben magas (113 000 kópia/ml) HIV-RNS szintet mértek. 54 nappal a harapás után teljes szerokonverzió következett be.
 
Ez az eset egyértelmûen bizonyítja, hogy a HIV-átvitel lehetséges harapás útján. A beteg 13 nappal a baleset után exitált (primer agyi lymphomát találtak nála), tehát az AIDS terminális stádiumában volt, így nagy valószínûséggel magas volt a plazma HIV-RNS szintje is. Ez, valamint a nyál vérrel való keveredése okozhatta azt, hogy az aránylag kisméretû harapás is elég volt a vírus átviteléhez.