Szikével ejtett sérülés és HIV infekció egy sebésznél
1994. januárjában egy sürgõsségi mûtét (analis tályog bemetszése) során egy jobbkezes sebész megvágta balkeze mutató ujját, amellyel a bemetszést irányította. A beteg 29 éves HIV fertõzött biszexuális férfi volt. A sebész a mûtét alatt egyszerû gumikesztyût viselt.
A sebészt tájékoztatták a beteg HIV fertõzöttségérõl, de õ a zidovudine profilaktikus kezelést visszautasította. A baleset idején az orvos HIV-szeronegatív volt. A szerokonverziót a mûtét után 6 héttel levett elsõ ellenõrzõ vizsgálat során észlelték. Az acut HIV betegség tünetei nem alakultak ki. Az idõközben elvégzett járványtani vizsgálat szerint a HIV fertõzés esetleg egyéb rizikófaktorai (kábító-szerezés, szexuális átvitel, transzfúzió) kizárhatók voltak. Egy évvel a baleset után a sebészt oralis Kaposi sarcoma miatt hospitalizálni kellett, ekkor CD4 sejtszáma 170/m l volt.
A sebésztõl és a betegtõl vért vettek abból a célból, hogy meghatározzák az õket megfertõzõ HIV törzsek viszonyát. A perifériás vér mononuclearis sejtjeibõl nyert DNS-nek a gp120 V3 kacsának megfelelõ darabját az ún. nested PCR módszerrel amplifikálták, és az amplifikált terméket szekvenálták. A sebészben és a betegben talált vírus-szekvenciák csak kevéssé (1,3%) különböztek egymástól, sokkal kevésbé, mint három másik, véletlenszerûen kiválasztott HIV-1 izolátum (12-20%-os különbségek). Ez az eredmény is valószínûsíti, hogy az orvos a HIV-fertõzött betegen végzett mûtét során fertõzõdött meg.
Az eddig közölt, a foglalkozással kapcsolatban 79 egészségügyi dolgozónál bekövetkezett HIV-fertõzések közül sebésznél egyet sem észleltek. Szike közvetítésével is csak egy infekció következett be eddig, egy kórboncnok esetében, boncolás során. Szerzõk helytelennek tartják azt a gyakorlatot, hogy a bemetszés alatt a szöveteket ujjal rögzítik. A fiatal sebészeket rá kell szoktatni az ún. minimális érintési technikák elsajátítására és speciális programokat kell részükre indítani, amelyek célja a percután sérülések veszélyének csökkentése.