A primer HIV-fertőzés: Új orvosi szükséghelyzet?
A HIV-fertõzést ma még leggyakrabban csak évekkel a fertõzõdés után, az elsõ opportunista infekciók kialakulása idején ismerik fel. A frissen fertõzöttek jelentõs részében (homoszexuális férfiak esetében 53-93%-ban) kifejlõdik egy mononucleosisszerû primer tünetes HIV-fertõzés, amely változatos klinikai manifesztációi ellenére is ma már különálló klinikai entitásként különböztethetõ meg. A primer HIV-fertõzés felismerése lehetõvé teheti a HIV infekció diagnózisának korai felállítását, és ezáltal a korai terápiás beavatkozást is.
A primer HIV-fertõzés tünetei általában 1-2 hétig tartanak, bár néha hosszabb ideig is elhúzódhatnak. A tünetek négy csoportra oszthatók: 1) általános tünetek (láz, étvágytalanság, rossz közérzet, izom és izületi fájdalmak, lymphadonopathia, pharingitis) 2) Gastrointestinalis tünetek (fájdalmas nyelés, hasi fájdalmak, hányinger, hányás, hasmenés, nyelõcsõ fekélyek, hepatitis, gyomor-bélrendszeri vérzés) 3) Neurológiai tünetek (retroorbitalis fájdalom, fejfájás, meningitis, encephalitis, myelopathia, perifériás neuropathia, Guillain-Barré szerû szindróma) és 4) bõrgyógyászati tünetek (erythema-szerû macularis vagy papularis kiütések, orogenitalis fekélyek, oralis candidiasis). Ezek közül a legspecifikusabbnak a test felsõ részén megjelenõ maculopapularis kiütések, ill. a szájban és a nemi szerveken kialakuló nyálkahártya fekélyek tekinthetõk. Aránylag gyakori még a gastro-intestinalis szindróma, az encephalitis és a pneumonitis aránylag ritka. Mivel egyes betegekben már a primer HIV-fertõzés idején súlyos fokú immunszuppresszió alakulhat ki, már ebben az idõszakban is kifejlõdhetnek az AIDS-t definiáló betegségek , melyek természetesen megkönnyítik a HIV-infekció diagnózisának felállítását.
A primer HIV betegséget az EBV vagy CMV okozta mononucleosistól, a toxoplasmosistól, rubeolától, syphilistõl, a vírus hepatitisektõl, a disszeminált gonococcus fertõzésektõl, a herpes simplex infekciótól és az acut Crohn betegségtõl kell elkülöníteni. A mucocutan ulceratiók és a kiütés együttes elõfordulása esetén differenciáldiagnosztikai szempontból elsõsorban a syphilis jön szóba.
A primer HIV-fertõzés gyanúját laboratóriumi módszerekkel kell igazolni. Legkorábban a p24 antigén válik kimutathatóvá, majd rövid idõvel ezután az ELISA és Western blot módszerekkel detektálható antitestek is megjelennek. Ha mindezekkel a módszerekkel negatív eredményt kapnak, néhány nap múlva a vizsgálatot meg kell ismételni, és megkísérelhetõ a vírus közvetlen kimutatása is PCR reakcióval.
Legújabban merült fel annak a lehetõsége, hogy a ?szerokonverziós betegséget? minél korábban antiviralis gyógyszerekkel kezdjék el kezelni. Ezzel elvileg korlátozni lehet a vírusdisszeminációt és CD4 sejtszám korai csökkenését is. E kezeléssel a CD4 sejtszám további csökkenése a tünetmentes periódus során megelõzhetõ, vagy legalábbis lelassítható és a tünetmentes szakasz idõtartama meghosszabbítható lenne. A legújabb adatok szerint (l. AH 9/4 szám) az AZT kezelést az ilyen betegek jól tolerálják, a kezelés valóban lassítja a CD4 sejtszám csökkenését és csökkenti az enyhe opportunista infekciók korai kialakulásának kockázatát. Az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló és egyre hatékonyabb gyógyszerek várhatóan lehetõvé teszik az ?üss erõsen és korán!? stratégiai alkalmazását. A kezelést azonnal el kell kezdeni, amikor a HIV-fertõzés diagnózisát felállították és legalább 6 hónapig folytatni kell.
A primer HIV fertõzéssel kapcsolatos ismereteink bõvülése három új lehetõséget nyit elõttünk.
1) A tünetek felismerése esetén lehetõvé válik a HIV infekció korai diagnosztizálása még az opportunista fertõzések kialakulása és az immunrendszer összeomlása elõtt.
2) A primer HIV fertõzés felismerése lehetõséget nyújt a korai tanácsadásra és nevelésre és ezáltal a HIV-átvitel gyakoriságának csökkentésére.
3) A korai antiviralis terápia lehetõvé teszi a mindenkor rendelkezésre álló leghatékonyabb szerek alkalmazását. Ennek a lehetõségnek a kihasználása csak akkor lehetséges, ha a HIV referencia központok egyre több információt gyûjtenek a primer HIV infekció klinikai manifesztációiról és ezeket az információkat széles körben el is terjesztik. Ezáltal lehetõvé válik a HIV infekció gyanújának korai felvetése. Ebben az esetben a gyanú igazolása vagy elvetése céljából végzett p24 és HIV szerológiai vizsgálatok sürgõsségi, a terápia megindításához feltétlenül szükséges orvosi tevékenységgé válhatnak.