A génekben rejlik a HIV-fertőzés iránti rezisztencia
Két olyan közlemény látott napvilágot a közelmúltban, amelyek arra mutatnak, hogy egy eddig fel nem ismert genetikus faktor jelentõs szerepet játszik a HIV-infekció iránti érzékenységben. Az elsõ cikk (Liu et al. Cell, 86, 367, 1996) szerzõi két, a HIV fertõzésnek ismételten kitett, de szeronegativnak maradt egyénben végzett vizsgálataikról számolnak be. Szerzõk igazolták, hogy mindkét egyén homozigóta az un. CCR-5 receptor egy defektív alleljére. A defektív allel által kódolt fehérje a normálisnál lényegesen rövidebb, nem mutatható ki a sejtfelszínen, és így recetorként sem képes funkcionálni. A CCR-5 a fusinhoz (l. AH.10/3) hasonló ko-receptor, melynek jelenléte a CD4 mellett feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a HIV-1 törzsek egyik nagy csoportja, az un. macrophag-tropikus törzsek a sejtekbe bejussanak. A HIV-1 törzsek másik nagy csoportja, az un. T-sejtekhez adaptálódott törzsek esetében ezt a szerepet a fusin tölti be. A CCR-5 jelentõségét a HIV fertõzésben öt olyan közlemény igazolta, amelyek ez év nyarán, igen rövid idõszakon belül követve egymást jelentek meg (Alkhatib et al., Science 272, 1955, Choe et al., Cell 85, 1135, Deng et al., Nature 381, 661, Doranz et al., Cell, 85, 1149, Dragic et al., Nature 381, 667). A tünetmentes szak során a betegekben a macrophag tropikus törzsek dominálnak, és valószínûleg elsõsorban ezek a törzsek képesek arra, hogy a HIV-fertõzést az egyik egyénrõl a másikra átvigyék.
Az a géndefektus, amelyrõl elõször Liu és mtsai majd röviddel ezt követõen Samson és mtsai (Nature 382, 722) számoltak be, az USA nyugat-európai eredetû, kaukázusi populációjában heterozigota formában kb. 20%-ban fordul elõ, a homozigoták arányszáma kb. 1%. Ezzel ellentétben az afro-amerikaiakban és a japán eredetûek között a defektus extrém módon ritka. Samson és mtsai összehasonlították a defektiv CCR-5 mutánst hordozók arányszámát a HIV-fertõzött és nem fertõzött egyénekben. A defektiv allel szignifikánsan (P< 0.0005) ritkábban fordult elõ a HIV-szeropozitiv (5,4%), mint a HIV-szeronegativ (9,2%) egyénekben. Homozigotát a 723 HIV-fertõzött egyén között egyet sem találtak, míg a 704 vizsgált HIV-szeronegativ egyén 1%-a hordozta homozigota formában a CCR-5 defektust. Szignifikánsan ritkább (p= 0.012) volt a heterozigota defektus is a HIV-szeropozitivok (10.8%), mint a HIV-szeronegativok (16.2%) között. A homozigota CCR-5 defektust hordozók perifériás vér mononuclearis sejtjeit macrophag tropikus HIV-1 törzsekkel egyáltalán nem, míg T-sejt tropikus törzsekkel normális mértékben lehetett fertõzni. A heterozigotákból származó sejtek macrophag tropikus törzsekkel való fertõzhetõsége a nem-hordozók és a homozigóták között volt.
Ezek az eredmények arra mutatnak, hogy a CCR-5 defektusra homozigota egyének rezisztensek a macrophag tropikus HIV-1 törzsekkel való infekcióval szemben. Az, hogy a populációs adatok tanúsága szerint a HIV-fertõzöttek között ilyen homozigóták nem fordulnak elõ, valószínûsíti, hogy valóban a macrophag-tropikus törzsek viszik át a HIV-fertõzést az egyik egyénrõl a másikra. Az összefoglaló cikk szerzõje, Fauci szükségesnek tartja ezzel kapcsolatban annak a vizsgálatát, hogy a nemi szervek, illetve a végbél nyálkahártyáján jelenlévõ HIV-vel fertõzhetõ sejtek milyen ko-receptort (fusint, CCR-5-öt vagy esetleg mindkettõt) hor-doznak. Nehezen érthetõ ugyanis, hogy a T-sejtekhez adaptálódott HIV-1 törzsek, amelyek dominálnak a HIV-betegség késõi stádiumában, miért nem fertõzik meg a CCR-5 receptorra deficiens, de normál mennyiségû fusint hordozó sejteket. Fauci feltétlenül szükségesnek tartja a populációs vizsgálat megismétlését különbözõ rizikócsoportokba tartozó HIV-szeropozitivok nagy csoportjain, abból a célból, hogy kiderítsék: a heterozigóta CCR-5 deficiencia e csoportokban is ritkábban fordul-e elõ a HIV-szeronegativokhoz képest.
A kapott eredmények, és az, hogy még a homozigóta CCR-5 defektus sem rontja a hordozók egészségi állapotát, megalapozottá teszi azt a reményt, hogy a CCR-5 receptor peptidekkel, antitestekkel vagy gyógyszerekkel történõ blokkolása a sejtek HIV-1 fertõzése megakadályozása céljából nem jár jelentõs toxicitással.