Beszámoló a XI. Nemzetközi AIDS Konferenciáról - epidemiológiai szemszögből

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mail-benPDF
Cikk: 
Vass Ádám dr. (Országos Tisztifõorvosi Hivatal)

 

A konferencián a NAB támogatásával vettem részt.
 
Összehasonlítva a XI. AIDS konferenciát az elõzõekkel, megállapítható, hogy nemcsak a konferencián több elõadásban demonstrált kombinált kezelési módszerekkel elért kiváló eredmények miatt, hanem a több országban kivitelezett sikeres primer prevenciós programok kedvezõ eredményei miatt is a konferencia résztvevõiben megerõsödött az az érzés, pontosabban remény, hogy már nem utópia az, hogy a pandémia kontrolálhatóvá válik: a vírus elõretörése hatékony módszerek segítségével lassítható.
 
A konferencián részt vevõ, mintegy 13 ezer különbözõ nemzetiségû és foglalkozású szakértõ járványügyi tájékozottságát nemcsak a négy nap plenáris ülésein elhangzott járványügyi vonatkozású referátumok, hanem a kimondottan epidemiológiai, ill. közegészségügyi vonatkozású, úgynevezett C programblokk meghallgatása is elõsegítette.
 
A hallgatóság rendszerezett információkat kapott az STD kontrol igen fontos szerepérõl a HIV prevencióban, és részletes epidemiológiai áttekintést a nyugat-európai országok, valamint a fejlõdõ országok HIV/AIDS járványügyi helyzetérõl.
 
A délutáni üléseken, valamint a poszter vitákon a pandémia alakulása szempontjából kiemelten fontos járványügyi témák, mint például a HIV heteroszexuális, perinatális és nõk közötti terjedése, az intravénás kábítószeresek közötti HIV járvány sajátosságai, a homoszexuálisok közötti fertõzés megelõzésének lehetõségei és eredményei, a tuberkulózis és a HIV összefüggései, stb. folyamatosan sorra kerültek.
 
Élénk érdeklõdés kísérte a koradélutáni kerekasztal üléseket is, ahol például a tûcsere program, a heteroszexuális terjedés jelenlegi tapasztalatai, a járvány monitorozása témájú ülések jelentõs hallgatóság mellett számtalan hozzászólással zajlottak le.
 
A konferencia résztvevõinek járványügyi tájékozottságát elõsegítette az az ?újítás? is, hogy a konferenciát megelõzõ 2 napon a világ különbözõ tájairól meghívott 55 epidemiológus, AIDS menedzser, és egyéb közegészségügyi szakértõ közös munkájával nemcsak, hogy összegyûjtötték a HIV/AIDS pandémia legfrissebb járványügyi adatait, hanem azokat elemezve a védekezés további irányaira is javaslatot tettek. A 29 oldalas jelentés a pandémia járványügyi helyzetérõl és trendjeirõl már a konferencia elsõ napján nyomtatott formában valamennyi résztvevõ birtokába kerülhetett.
 
A világ HIV/AIDS járványügyi helyzetérõl a konferencián szerzett információk alapján a következõ tájékoztatást tudom adni:
 
1996. július 1-ig bezárólag az alábbi becsült járványügyi adatok kerültek demonstrálásra.
 
Élõ HIV/AIDS fertõzöttek száma a világon:

 

felnõttek21,0 millió
férfiak12,2 millió
nõk8,8 millió
gyermekek0,8 millió
Összesen:21,8 millió

 

HIV/AIDS okozta halálozások 1995-ben:

 

felnõttek1 000 000
férfiak600 000
nõk400 000
gyermekek300 000
Összesen:1 300 000

 

HIV fertõzöttek kumulatív száma:

 

felnõttek25,5 millió
férfiak14,9 millió
nõk10,5 millió
gyermekek2,4 millió
Összesen:27,9 millió

 

Az AIDS esetek kumulatív száma

 

felnõttek6,1 millió
férfiak3,5 millió
nõk2,6 millió
gyermekek1,6 millió
Összesen:7,7 millió

 

Kumulatív HIV/AIDS okozta halálozás:

 

felnõttek4,5 millió
férfiak2,6 millió
nõk1,9 millió
gyermekek1,3 millió
Összesen:5,8 millió

 

Az adatokhoz kapcsolódó kommentár:
A pandémia kezdete óta 1996 júniusáig világszerte 27,9 millióan fertõzõdtek meg, legnagyobb számban Afrikának a Szaharától délre fekvõ országaiban (több mint 19 millióan), továbbá Dél- és Dél-kelet Ázsiában (5 millióan). A HIV fertõzöttek legnagyobb része, 26 millió (az összes fertõzött 93%-a) a fejlõdõ világ országaiban él. A fertõzõdés mértéke legnagyobb arányú a Szaharától délre fekvõ afrikai országokban és a karib-tengeri területen. Aggasztó tény, hogy 1990 óta - 5 év alatt - a felnõtt fertõzöttek száma megduplázódott. Míg számukat 1990-ben még 10 millióra becsülték, 1996 közepén már 25,5 millióra becsülik. Az új fertõzések nagy többsége a 15-24 év közötti korosztályokat érinti.
 
A fertõzöttek nemek szerinti megoszlása: 14,9 millió férfi és 10,5 millió nõ.
 
A WHO szakértõi 1996-ban 3,1 millió új fertõzöttel számolnak (napi 7.500-8.500 felnõtt és legalább 1.000 gyermek).
 
1995-ben mintegy fél millió HIV fertõzött újszülött született (naponta 1400), akiknek 67%-a Afrikának a Szaharától délre fekvõ országaiban él, 30%-uk dél-, ill. dél-kelet ázsiai, 2-3%-uk pedig latin-amerikai, ill. karib-tengeri országokban él.
 
1995-ben a világon 2,7 millió felnõtt fertõzõdött meg, naponta több mint 7500 és különösen nagy a kontraszt, ha ezt az adatot összehasonlítjuk a fejlett országok napi új fertõzöttségi számával, ami 150.
 
A pandémia kezdete óta a szakértõk becslése szerint 7,7 millió HIV fertõzött felnõttnél alakult ki az AIDS, akik közül 4,5 millió Afrikának a Szaharától délre fekvõ országaiba való, 0,4 millió latin-amerikai vagy karib-tegeri országokban él, 0,75 millió pedig észak-amerikai, európai vagy óceániai lakos.
 
Az Egészségügyi Világszervezetnek a pandémia kezdete óta 1996. június 30-ig 1.393.649 AIDS megbetegedést jelentettek be, amely adat az elõzõ évihez viszonyítva (1 169 811) 19%-os emelkedést mutat.
 
A szakértõk az AIDS beteg gyermekek teljes számát 1 600 000-re becsülik, akik közül 1,4 millió a Afrikának a Szaharától délre fekvõ országaiban él. A WHO egyébként 2000-re 5-10 millió gyermek fertõzõdését valószínûsíti és további 5-10 millió gyermek válhat árvává.
 
1996 júliusáig a felnõtt AIDS betegek 75%-a, 4,5 millió halt meg. A gyermek AIDS betegek közül pedig 1,3 millió halálozását valószínûsítik.
A fertõzések terjedési módjára világszerte jellemzõ a heteroszexuális terjedési út dominanciája. 100 fertõzött közül 75-85 fertõzõdik szexuális úton, kondom-használat nélküli közösüléssel, míg a homoszexuális fertõzõdés részaránya 5-10%-os. Fertõzött vér transzfúziójával, vagy fertõzött vérkészítményekkel a fertõzések 3-5%-a történik, míg az intravénás kábítószeresek között a fertõzések részaránya 5-10%, de ez a részarány folyamatosan növekszik és több területén a Földnek már dominánssá is vált.
 
Afrika és Közel-Kelet
1996 elsõ félévének végéig a szakértõk szerint 13,3 millió HIV fertõzött élt Afrikának a Szaharától délre fekvõ országaiban, amely szám 65%-a a világ becsült összes fertõzöttjének. A világon történõ napi 7500 új fertõzõdésnek 50%-a ugyancsak erre a területre koncentrálódik. A prognózis szerint várható, hogy a század végére a HIV fertõzöttek száma 30-40 millióra nõ, akiknek 60%-a valószínûleg a szubszaharai Afrikához tartozik.
 
A világ mintegy 10 millió nõi HIV fertõzöttje közül jelenleg 8 millió él Afrikának a Szaharától délre fekvõ országaiban, és legalább 1 millió HIV fertõzött gyerek született ezen a területen.
 
Az utóbbi években már nemcsak nyugat-afrikai eredetû HIV-II vírust izoláltak, hanem olyan törzseket is, amelyek Afrikának a Szaharától délre fekvõ országaiból, így Mozambikból, Angolából származnak. Jelenleg egyébként a legnagyobb arányú HIV-II fertõzöttséget továbbra is Bissau-Guineában és Dél-Szenegálban valószínûsítik.
 
A HIV terjedési módjára Afrikának a Szaharától délre fekvõ országaiban egyértelmûen a heteroszexuális út a jellemzõ, de emellett, miután ezeken a területen a transzfúziós vérek szûrését még nem sikerült teljes mértékben megvalósítani, sajnos változatlanul szerepet játszik a vírus átvitelében a vérrel való terjedés is.
 
Járványügyi szempontból figyelemre méltó az a tény, amit a konferencián több elõadás és poszter is demonstrált, hogy a Afrikának a Szaharától délre fekvõ országaiban a 15-19 éves nõk fertõzöttsége folyamatosan növekszik és egyes országokban, például Ugandában az ilyen korosztályú nõk már húszszor nagyobb arányban fertõzõdtek, mint a hasonló korú férfiak.
 
Dél- és Dél-kelet Ázsia
Napjainkig mintegy 4,7 millió ázsiai fertõzõdése történt meg (minden 1.000 felnõtt közül 5-en már fertõzöttek). A régió legtöbb fertõzöttje Indiában, Thaiföldön, Mianmarban és Kambodzsában él. Az indiai fertõzöttek számát legalább 3 millióra becsülik. Ebben a régióban a jellemzõ a heteroszexuális terjedési mód, amelyet az intravénás kábítószeresek körében történõ fertõzõdések követnek.
 
Latin-Amerika
A régión belül a legfertõzöttebb terület Brazília és Mexikó. A régióban a pandémia kezdetén a legtöbb fertõzõdés a homoszexuálisok és a biszexuálisok között történt, ma már azonban változott a vírus terjedési módja és jellemzõ a heteroszexuális terjedés, valamint az intravénás kábítószeresek fertõzõdése.
 
Karib-tengeri országok
A világ össz fertõzöttjének mintegy 1%-a, 250.000 él ebben a régióban, s a vírus terjedésére jellemzõ a heteroszexuális út. A fertõzött felnõtteknek mintegy 40%-a nõ. A régió fertõzöttjeinek 85%-a Haitiben és Dominikai Köztársaságban él.
 
Észak-Afrika, Közel-Kelet
A fertõzöttek számát ebben a régióban mintegy 192 ezerre becsülik és a vírus domináns terjedési módja a heteroszexuális nemi érintkezés, de már jelentõs szerepet játszik a régió egyes területein az intravénás kábítószeresek közötti terjedés is.
 
Fejlett országok: Észak-Amerika, Nyugat-Európa, Ausztrália
Mintegy 1,2 millió a megjelölt területeken a HIV fertõzöttek becsült száma. A 10ezer lakosra számított fertõzöttségi arány 0,12% Ausztráliában, 0,2% Nyugat-Európában, 0,5% Észak-Amerikában.
 
A 80-as évek elején ezeken a területeken még a homoszexuális kapcsolat révén terjedt a vírus, ma már azonban egyre nagyobb arányú az intravénás kábítószeresek fertõzõdése, valamint folyamatosan növekvõ mértékû a heteroszexuális terjedés is. A felsorolt területek több országában 75% fölé nõtt az intravénás kábítószeresek közötti, ill. a heteroszexuális úton történt fertõzõdés részaránya.
 
Kelet-Európa, Közép-Ázsia
A fertõzöttek számát mintegy 29 ezerre becsülik, a prevalencia 15/100.000 (0,015%). A HIV terjedése a régión belül különösen gyors Ukrajnában és Lengyelországban. Ukrajnában a fertõzöttek számának gyors emelkedésének hátterében az intravénás kábítószer meghatározott városokban történõ használatának elõretörése áll.
 
A konferencia alapján levonható járványügyi következtetések:
- Bizonyítottá vált, hogy eredményes megelõzõ tevékenységgel csökkenteni lehet a fiatalok között a HIV terjedését, amelyre példa Thaiföld. Hasonló programoknak köszönhetõen csökkent a HIV fertõzöttség mértéke a homoszexuálisok körében az USA egyes államaiban, Ausztrália, Kanada és Nyugat-Európa meghatározott területein. Egy beghatározott projekttel sikerült megállítani a fiatal nõk közötti robbanásszerû HIV fertõzõdést Uganda egyes területein. Speciális programokkal eredményt értek el az ausztráliai intravénás kábítószeresek közötti HIV fertõzés megelõzésében.
 
- Egyes fejlett országokban a HIV fertõzés felgyorsulását észlelték meghatározott kisebbségek körében, míg egyes fejlõdõ országokban, elsõsorban Afrikában a fertõzés terjedése elsõsorban a városokból a falvak felé irányul.
 
- A heteroszexuális terjedés világméretû növekedése jellemzõ tény. Kulcsszerepet játszik a magas HIV fertõzöttség kialakításában a szexipar, a magas arányú STD fertõzöttség, az intravénás kábítószeresek növekvõ száma, példa erre Indonézia, Kína, Nyugat-Afrika több országa, Kelet-Európa, India, és Kambodzsa.
 
- Több szempontból is, de különösen a HIV/AIDS ellenes nemzeti tevékenység fõ irányainak aktuális meghatározásához nélkülözhetetlen a járványügyi helyzet országonkénti folyamatos nyomon követése, monitorozása, elemzése.
 
- A HIV/AIDS járványügyi helyzet alakulását kedvezõen befolyásolja, ha fokozzák a megelõzõ tevékenységet a nõk, a fiatalok, a kisebbségek és a hajléktalanok körében.