Egy új, az O szubtípustól különböző HIV-1 variáns elleni atipusos szerológiai profil

A HIV-1-nek idáig 8 szubtípusát ismerték meg, ezek egyike a többi szubtípustól erõsen különbözõ O (outlier) szubtipus. A cikk francia szerzõi egy tünetmentes HIV-fertõzött zaire-i nõ szérumában atipusos szerológiai eredményeket kaptak. Bár a szérum pozitiv eredményt adott számos HIV-1 ELISA tesztben és a HIV-1 Western blot-tal is, nem reagált egy olyan, env-peptid antigéneket alkalmazó tesztben (PEPTILAV), melyet a HIV-1 és a HIV-2 fertõzés megkülönböztetésére fejlesztettek ki.
 
A fenti eredmények alapján felmerült a HIV-1 O szubtipussal való infekció gyanuja. Ezért a beteg szérumát megvizsgálták olyan HIV-1 gp120 V3-kacs peptidekkel szemben is, melyek a különbözõ, köztük az O szubtípusu törzseknek felelnek meg. Egyik peptiddel szemben sem észleltek pozitiv reakciót, egyetlen afrikai eredetü, MAL-al jelzett törzs kivételével.
 
Ezután PCR reakció segítségével összehasonlították a betegben jelenlévõ, MAD-nak jelõlt törzs gp120 kacsának ill. a gp41 immundomináns régiójának aminosav szekvenciáját más ismert HIV törzsekével. A MAD törzs gp120 fehérjéje V3 kacsának szerkezete jelentõsen különbözött a HIV-re általánosan jellemzõ (konszenzus) aminosav szekvenciától. Bár ez a különbség nem volt olyan nagy mértékü, mint az O szubtípus esetében, de megállapítható volt, hogy a MAD törzs gp120 V3 kacsának szerkezete egyetlen eddig vizsgált HIV-1 törzsével sem azonos. A HIV-1 esetében csak néhány aminosav esetében észleltek változást a konszenzus szekvenciákhoz képest, azonban már 4 aminosavban bekövetkezõ változás elég volt ahhoz, hogy a MAD törzzsel fertõzött beteg széruma a többi törzs gp41 peptidjével ne reagáljon.
 
A HIV szerológiai szûrõvizsgálatokra használt tesztek továbbfejlesztésekor arra törekedtek, hogy az ál-pozitiv reakciók gyakoriságát csökkentsék, megtartva ugyanakkor a korábbi tesztek érzékenységét. Ennek a célnak az elérésére a HIV-1 env fehérjéinek néhány olyan peptidjét alkalmazták általában, melyek valamennyi vizsgált HIV-1 törzsben elõfordulnak (konszenzus peptidek). Az O szubtipus felfedezése azonban kétségessé tette ezt a megközelítést, mivel az O szubtípusu törzsekkel fertõzöttek szérumai a peptid tesztek egy részében ál-negativ eredményt adtak. Hasonló ál-negativ reakciók fordultak most elõ a MAD törzs esetében, noha e törzs gp120 és gp41 régiói csak kismértékben különböztek a konszenzus szekvenciáktól.
 
A szerzõk konkluziója: az eddig már karakterizált HIV-1 törzsek néhány peptidje keverékének antigénként való alkalmazása a szûrõvizsgálati tesztekben elégtelen lehet a még nem karakterizált variánsokkal szembeni ál-negativ eredmények elkerülésére. Megfelelõbb megoldásnak kinálkozik a több epitopot tartalmazó rekombináns fehérjék vagy a még többféle peptidet tartalmazó keverékek alkalmazása.