Nosocomialis HIV-átvitel és ennek primer prevenciója Romániában

Nyomtatóbarát változatKüldés e-mail-benPDF
Cikk: 
Apetrei C. és mtsai. - Lancet, 344, 1028, 1994.

A korábbi adatok arra mutatnak, hogy a romániai gyerekek tömeges HIV-fertõzése nosocomialis átvitelnek tulajdonítható. Ezek az adatok azonban keresztmetszeti vizsgálatokból származnak. Ezért a szerzõk egy olyan vizsgálatsorozatot indítottak 1992-ben, melynek célja a HIV prevalencia és incidencia meghatározása volt az árvák és elhagyott gyermekek nevelõotthonaiban. 2673 ilyen, Iasi környéki otthonban lakó 0-15 éves gyermeket vizsgáltak. Közülük 100 (3,74%) bizonyult szeropozitivnak. A pozitivitás koreloszlása azonban igen egyenetlen volt: míg a 962 0-4 éves gyermek közül 97 (10,1%) bizonyult szeropozitivnak, addig a 860 5-9 éves gyermek közül 2 (0,23%), a 851 vizsgált 10-15 éves gyermek közül pedig csak 1 (0,12%). A 23 otthon közül csak 6-ban fordultak elõ HIV-infekciók. 48 olyan anyát tudtak megvizsgálni, akiknek gyermeke HIV-fertõzöttnek bizonyult, valamennyit szeronegativnak találtak.
 
A gyermekek közötti nagy szeropozitivitási arány éles ellentétben áll a Iasi régióban élõ felnõttekben talált igen alacsony HIV-prevalenciával. 5000 kockázati csoportba tartozó (transzfúziós recipiensek, STD betegek, hemodializáltak, tbc-sek) felnõtt személy és 70 000 véradó között összesen 3 egyénben találtak verifikált HIV fertõzést, ami 0,004%-os HIV prevalenciának felel meg a felnõttek között.
 
A magas prevalencia mellett valószinûleg a HIV incidencia is magas volt a vizsgált nevelõotthonokban lakó gyermekek között, hiszen a 100 szeropozitivból 44 1990 után született.
 
Az átvitel módjára és egyúttal ennek megelõzésére a legérdekesebb adatok a követéses vizsgálatokból származtak. Az elsõ vizsgálatot követõen félévente HIV-szerológiai vizsgálatot végeztek annál a 353 gyermeknél, akik az elsõ vizsgálat során szeronegativnak bizonyultak, és annál a 243 gyermeknél, akiket az elsõ vizsgálat után vettek fel abba a 6 nevelõotthonba, ahol szeropozitivitás elõfordult. A 6 otthon közül 5-ben szigorú rendszabályokat vezettek be a nosocomialis átvitel megelõzésére: ha lehetséges volt, a gyógyszereket nem injekcióban, hanem szájon át adagoltak, a mégis szükségessé váló injekciós kezeléseket egyszer használatos tûvel és fecskendõvel végezték, és egyszer használatos katétereket és szondákat alkalmaztak. A sterilizálást kémiai és mikrobiológiai módszerekkel ellenõrizték. A hatodik árvaházban ezeket az óvórendszabályokat nem vezették be. Igen jelentõs különbségeket észleltek a HIV-incidenciában az egyes otthonok között. Abban az 5 otthonban, ahol bevezették az óvórendszabályokat, új HIV-fertõzés nem fordult elõ, noha a HIV-fertõzött és a szeronegativ gyermekeket nem izolálták egymástól. Ezzel ellentétben, a hatodik, a biztonsági rendszabályokat mellõzõ otthonban, ahol összesen 60 gyermeket gondoztak, 19 új infekciót észleltek az 1991 és 1992-ben született gyermekek között. A 19 gyermek közül 6-ot már az eredeti vizsgálat során is ellenõriztek, ekkor szeronegativak voltak, a szerokonverzió a követési idõszak során következett be, a többi 13 gyermek pedig az elsõ vizsgálat elvégzése után érkezett az otthonba.
 
Ezek az adatok egyértelmûen megerõsítik, hogy Romániában a gyermekek között észlelt HIV járvány elsõsorban a nosocomialis terjedésnek tulajdonítható. Az adatok ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy megfelelõ rendszabályok alkalmazásával a HIV terjedése hatékonyan megelõzhetõ még akkor is, ha a HIV-fertõzött és nem fertõzött gyermekek együtt élnek.