A HIV fertõzés átlagosan 10 évig tartó tünetmentes idõ-szakában is aktív vírus szaporodás folyik a fertõzöttek szervezetében. A vérplazmában és a CD4+ sejtekben mérhetõ magas HIV-I-RNS szint elõrejelzi a betegség gyors progresszióját. Nem tudjuk azonban ma sem pontosan, hogy a szervezetben lévõ HIV-1 mennyiségét milyen tényezõk szabá-lyozzák.
Az egyik olyan folyamat, amely a vírusmennyiség növekedéséhez vezethet, az immunrendszer aktivációja. Ezzel kap-csolatban számos in vitro kísérletet végeztek, a betegekben végzett vizsgálatok száma azonban igen kevés. Az immunrend-szer aktiválódása és HIV replikáció közötti kapcsolat tanul-mányozása céljából ezért szerzõk influenza vakcináció után határozták meg a HIV-mennyiség változásait HIV-fertõzöttek vérében. Mivel a HIV-betegekben nagyobb az elhúzódó és sú-lyos influenza infekció kockázata, indikált náluk az éves influenza vakcináció elvégzése.
A 34 HIV-szeropozitiv beteg, akikben a vizsgálatot vé-gezték, nem szenvedett olyan betegségben, amelynek alapján az AIDS diagnózis felállítható lett volna. Többségük CD4+ sejtszáma 200/1 és 5001 között volt. A betegek maguk hatá-rozták meg, részesüljenek-e (n=20) vagy sem (n=14) influenza
védõoltásban. A két csoport CD4+ sejtszáma nem különbözött szignifikánsan egymástól.
A vakcináltaktól és a nem-vakcinált kontrolloktól az oltás elõtt két alkalommal, a vakcináció napján, ill. a vé-dõoltást követõ elsõ és második héten, majd a 4.-6. héten vért vettek és kvantitatív PCR módszerrel meghatározták a mononuclearis sejtekben a HIV-1 RNS és a HIV-1 DNS mennyisé-gét. Az egész vizsgálati idõszakban egyik beteg esetében sem észleltek olyan infekciókat, amelyek az immunrendszer akti-vációjára vezethettek volna.
A HIV-1 DNS mennyiségében (egyetlen beteg kivételével) nem észleltek változást a vakcináció utáni idõszakban az ol-tás elõtti periódushoz viszonyítva. A mononuclearis sejtek HIV-1 RNS tartalmában azonban jelentõs változások következ-tek be. HIV-1 RNS-t minden beteg esetében ki tudtak mutatni legalább egy mintában. A 20 influenza vakcinával oltott be-teg mononuclearis sejtjeinek HIV-1 RNS tartalmaszignifikánsan (p < 0,002), 11,6 ± 5-szõrösére (medián ér-ték: 2,7) nõtt, a betegek felében több, mint négyszeres emelkedés következett be. Az emelkedés a legtöbb beteg ese-tében átmeneti volt, a maximális értéket általában a vakcináció utáni elsõ-második héten észlelték, és a HIV-1 RNS szint visszatért a kiinduló értékre az utolsó vizsgálat idõszakában. Ezzel ellentétben a nem-vakcinált kontrollokban az észlelt 2,4 ± 1,6-szoros (medián: 1) emelkedés nem volt szignifikáns {p=0.24), és a 14 beteg közül csak 2-ben re-gisztráltak a négyszeresnél nagyobb HIV-1 RNS koncentráció növekedést. A PCR módszer mellett kvantitatív vírus izolá-lási módszerrel is mérték a vírus koncentrációt a betegek mononuclearis sejtjeiben, a két eljárással kapott eredmények hasonlóak voltak.
Végül tanulmányozták az influenza vakcináció, ill. a HIV-1 RNS szint változások és a HIV-betegség további lefo-lyása (AIDS kifejlõdésének gyakorisága, CD4+ sejtszám csökkenése) közötti összefüggéseket, egyértelmû következtetések levonását azonban a kapott adatok nem tettek lehetõvé.
Megbeszélés
Szerzõk eredményéi arra mutatnak, hogy a HIV-1 expresszió megnõ a vér mononuclearis sejtjeiben influenza vakcináció után. Az emelkedés azonban csak átmeneti, általá-ban nem követi tartós vírus replikáció növekedés. Az ín vitro eredmények mellett (a HIV-expresszió jelentõs mértékû megnövekedése citokinek hatására krónikusan HIV-fertõzött sejtekben) néhány korábbi in vivo megfigyelés is alátá-masztja az immunaktiváció és a HIV-1 expresszió közötti kap-csolatot. hogy pl. HIV-fertõzött csimpánzokban a különbözõ vakcinák, sõt az adjuváns hatására is átmeneti emelkedést észleltek a fertõzött mononuclearis sejtek számában. Újabb vizsgálatok szerint a recurrens herpes simplex vírus fertõ-zés is nagymértékben megnöveli a HIV-expressziöt a fertõzöt-tekben. A cikkben közölt adatokból nem lehet egyértelmû kö-vetkeztetést levonni arra vonatkozóan, hogy az influenza ol-tás gyorsítaná a betegség lefolyását. Az átmeneti vírus in-dukció jelentõségét más tesztekkel (különösen a HIV-1 RNS plazmában való mérésével), és hosszú távú klinikai megfigye-lések segítségével kell tovább vizsgálni. Szerzõk óvatosság-ból azt ajánlják, hogy az oltások után antiretroviralis ke-zelést kell alkalmazni a HIV-fertõzöttekben azért, hogy a potenciális vírusmennyiség növekedést kivédjék. Mivel nem lehet kizárni, hogy a HIV replikáció influenzafertõzés ha-tására is megnõ, gondosan mérlegelni kell, hogy az influenza oltás vagy az infekció lehet-e ártalmasabb a HIV-betegség lefolyására.